Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Füvészkertje
2005 óta
Magyar Örökség
Az ország legrégebben alapított botanikus kertje (1771) a hazai természeti kincsek őrzésében vállalt szerepe alapján kapta meg 2005-ben a Magyar Örökség kitüntető címet. A Füvészkert élőnövény-gyűjteménye a műemlékjellegű pálmaházban és a többi üvegházban, valamint a mintegy 3 hektáros szabad területen – a Föld 5 kontinenséről származó – több, mint 8000 növényfajt és fajtát mutat be.
A Füvészkert térképe 1850-ben
A Festetics családtól 1847-ben megvásárolt közel 10 ha-os park: közepén a Molnár Ferenc „Pál utcai fiúk” c. regényéből jól ismert tórendszerrel és szigettel, közelében az egykori vadászkastély, ami 1850-től a Botanikus Kert irodája, könyvtára, az emeleten pedig az igazgató lakása. Balra egy „U” alaprajzú üvegház, a trópusi növényeknek…
A Festetics kastély
Egy már ott álló, barokk stílusú földszintes épületet alakíttatott át a család – Pollack Mihály tervei alapján – emeletes vadászkastéllyá (1802-1803).
A földszinten kapott helyet a könyvtár és a herbárium (szárított, préselt növények gyűjteménye). A gyűjtemények sokat gyarapodtak az elmúlt több, mint másfél évszázadban, de a nagyterem és a könyvtárszoba berendezése változatlan maradt.
Az előtérben a könyvtár ritkaságai, a London közelében lévő híres botanikus kert, a Kew-Garden kiadványának (Curtis’s Botanical Magazine) kötetei. A XVIII. és XIX. században a növényillusztrációkat, rézmetszeteket még kézzel festették.
Az Egyetemi Botanikus Kert első magkatalógusa (1788).
A Kert alapító – az Egyetem növénytan és vegytan professzora, Winterl Jakab – által összeállított munka nem csak a cserére felkínált növényi magvak listáját tartalmazta, hanem pontos leírást is adott a Pest környékén felfedezett új fajokról: benne gondosan elkészített rézkarcok ismertették ezeket a korábban nem ismert növényeket.
1864-65-ben épült fel az európai viszonylatban is jelentős méretű pálmaház.
Homlokzati öntöttvas oszlopsora műemlékértékű. A híres Eifel iskola mesterei készítették.
A II. világháborúban romhalmazzá vált épületet 1965-66-ban építették újjá.
Középen Dr. Soó Rezső professzor, aki 1953 és 1966 között volt az ELTE Növénrendszertani és Növényföldrajzi Tanszékének valamint Botanikus Kertjének a vezetője. Ő harcolta ki a Pálmaház újjáépítését (1965). Balra Kaposvári Ferenc, aki 60 éven át (1925-1985) volt a Füvészkert munkatársa, 1961 és 1982 között főkertésze; jobbra Dr.Priszter Szaniszló, egyetemi docens, aki 1967-től 1982-ig volt a Kert vezetője.
Kitaibel Pál (1757-1817) mellszobra a Füvészkertben
Az emlékmű 1987-ben, az Egyetem Kőzettani-Geokémiai Tanszékének professzora, Kubovics Imre által kidolgozott különleges eljárással készült. Kőzetőrleményből, öntési eljárással, utánozva a vulkáni működés során lejátszódó folyamatokat, ahogyan a hígan folyó láva is megszilárdul, úgy született meg Kopits József szobrászművész alkotásának másolata.
1893-ban épült fel a „Viktória-ház”, melynek nagy vízmedencéje többek közt a különleges szépségű trópusi vízinövénynek, az amazonaszi tündérrózsának, a Victoria amazonica-nak ad otthont.
A korszerű botanikus kertek legfőbb célja a biológiai sokféleség valamint a veszélyeztetett, védett fajok bemutatása.
A Füvészkert különleges növénytani értéke, hogy már a XIX. század eleje óta különös súlyt fektetett a „magyar flóra” (hazai természetes körülmények között – vadon – előforduló növényfajok) minél gazdagabb bemutatására. Jelenlegi gyűjteményünk a Magyarországról ismert 2450 faj közül 650-et mutat be. Közülük sok ma már természetes élőhelyén veszélyeztetett, s ezért védett (115 faj) ill. fokozottan védett (25 faj).
A pofók árvacsalán (Lamium orvala) ma már csak a Dél-dunántúli ártéri erdőkben honos. A Füvészkert 1858. évi leltárában már szerepelt.
A Mecsekben a Zengő száraz tölgyeseinek legszebb dísze a bánsági bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp. banatica). Magyar neve arra utal, hogy a Mecseken kívüli előfordulása csak a Bánságból ismert.
A Dél-Dunántúl ritkasága az ország területén csak a Mecsektől délre a Villányi hegységben, a Harsányi-hegy meredek déli mészkő sziklás lejtőjén honos a magyar kikerics (Colchicum hungaricum). Már az első enyhe februári napokon nyíló virágai jelzik a tavasz érkezését.
A sokáig Magyarországról kipusztultnak vélt lisztes kankalin (Primula farinosa), 1988-ban került elő a Balaton-felvidéken, a Káli-medencében. Azóta sikerült többszáz tőből álló telepét létrehozni a Füvészkertben.
A rendkívül apró magvú orchideák (kosborfélék) szaporítása mesterséges körülmények között csak steril laboratóriumban, mesterséges táptalajon lehetséges. Egy ilyen laboratórium Füvészkertünkben 1987-ben kezdte meg működését. A különböző trópusi orchideák mellett többek közt a hazai ritka, fokozottan védett hagymaburok (Liparis loeseli) került szaporításra.
